Én emlékszem, és te?

Amiról az elkövetkezendő generációnak fogalma sem lesz...

- feladni egy levelet a postán,
- kézzel írni egy házi dolgozatot,
- fölvenni valamit videóra,
- ceruzával pörgetni a magnószalagot,
- nem tudni, hogy ki hívott telefonon,
- nem tudni, hogy mit csinálnak a barátaid,
- fölkelni a fotelból és csatornát váltani,
- hallgatni, ahogy egy modem betárcsáz,
- föllapozni egy lexikont,
- papír alapú térképet használni,
- megjegyezni barátaid telefonszámát,
- tékából kivenni egy filmet (fizetni, ha nem tekerted vissza),
- befűzni egy filmet egy fényképezőgépbe,
- hosszú úton az ablakon kifele bámulni, nem egy képernyőre,
- várni a kívánságműsorban a kedvenc számod, hogy felvehesd magnóra,
- a könyvtárból könyvet kivenni, katalógust használni,
- szódapatront tekerni a szifonba,
- a hétfőnkénti tv adásszünet helyett diavetítőzni a szülők narrációjával,
- légkondicionáló nélkül élni,
- ki az a TV Maci,
- kézzel fogható fényképeket nézegetni,
- kívánni valamit, ha zöld Trabantot látsz,
- 22 órakor hazajönni buliból, mert vége,
- kaputelefonon felcsengetni a barátaidért,
- fűben fekve tücsökzenét hallgatni,
- kávét darálni ABC-ben,
- TURBO rágóspapírt gyűjteni,
- floppyra menteni számítógépről,
- kitörni a magnókazetta "pöckét" véletlen beletörlés ellen,
- és leragasztani szig.szalaggal, ha mást akarsz felvenni rá,
- igazi kulacsot tölteni málnaszörppel az osztálykirándulásra,
- felhozni pincéből a szenet és tüzet rakni a cserépkályhába gyújtóssal és összecsavart újságpapírral,
- narancshéjat szárítani a kályha tetején.
És még lehetne sorolni.

(Facebook)